Az van, hogy Zsuzsim meghívott, legyek itt én a kezdő.
Örömmel és köszönöm, mert hátha jól hátsón rugdosnak majd Coryval, hogy most az egyszer ne
adjam fel. Mert persze inkább újrakezdő vagyok, ki nem az 100+ kg-val? Na ugye.
Senkit nem akarok untatni azzal, hogy hányszor és miket próbáltam, és milyen
körülmények hátráltattak, a tanulság úgyis az, hogy valamit nem jól csináltam, és
/ vagy nem akartam eléggé.
Két gyerekem van, 38 éves vagyok és 117,3 kiló. A kettőket
én akartam, a koromon nem tudok változtatni, a súlyomon viszont nagyon ideje.
Rengeteget olvastam diéta témában az utóbbi időben, és a saját szememmel is azt
látom, hosszú távon nagy túlsúly leadására csakis a kalóriaszámlálás vezet
célra. Nyilván pillanatok alatt meg fognak jelenni a testépítő fittness guruk,
az ő kedvükért hajlandó vagyok szénhidrát-, és zsírmennyiséget is számolni. :-)
Egy darabig. :-D
Lelkesedésemet bizonyítandó, hétfőn zsemlét sütöttem,
méghozzá tönkölylisztből (250 gr teljes kiőrlésű, 200 gr fehér). Az arányokon a
továbbiakban változtatni kívánok a teljes kiőrlésű javára, remélhetőleg a
családot is rá tudom szoktatni. Le is csaptak egyébként a kis bucikra, így a
tervem, hogy egy hétre megsütöttem a péksüteményeimet, romba is dőlt. :-)
Ja, hogy miért itthon és miért tönköly? Így tudom, mi van benne, és állítólag a
teljes kiőrlésű liszt nem lövi fel a csillagokig a vércukorszintet. Hát így. :-)
Hozzávalók:
-
200 gr fehér tönkölyliszt
-
250 gr teljes kiőrlésű tönkölyliszt
-
1 evőkanál olívaolaj
-
1 teáskanál cukor
-
2 teáskanál só
-
1 csomag porélesztő
Én mindig a kenyérsütőben dagasztok-kelesztek, most is így
tettem. A megkelt tésztából 15 db zsemlét gyúrtam, kaptak még 20 perc pihenőt a
langyos sütőben, aztán vízzel megkentem, megsütöttem. Ha hideg, vagy langyos sütőben kezdjük sütni, még tovább dagadnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése