Merre tovább?

Keresem az utamat, keresek bármit, ami irányt mutat. Egyelőre nem találom.

Volt egy célom. Legutóbb az, hogy visszafogyjak 85kg alá. Aztán volt egy álmom. 2 hete beteljesült az álmom azzal, hogy 75kg lettem. Azóta oda a fegyelmezettség. Céltalanul keringek.

Mert mi is a célom?  Az ÉN célom.

Az én célom vajon az, hogy a 75kg tartsam? Vagy csak a környezetem nyomja rám ezt az elvárást?

Célom befogyni az ideális súly tartományba BMI szerint? És ha oda befogyok, akkor már elégnek fogom tartani? Vagy csak most erre vinne a lendület?

Vagy hogyan tovább? Mi a cél? És mi lehet jó jutalom hozzá?

Mozgásügyileg egyértelműen célom újra elérni az 5 km fájdalommentes lefutását záróbusztempónál gyorsabban, de a jelenlegi hideg lemotivál ezügyben is. Nehezen indulok neki. Ismét bele kell szerkesztenem a napjaimba a futásaimat, csak nehéz, mikor időm lenne, az aszfalthoz fagyok, mikor szép az idő, nem érek rá...

Eddig azt gondoltam, hogy a súlytartás a cél napi kalóriaemeléssel, de ha ennyire nem megy, akkor biztos, hogy jó célt tűztem ki? Vagy csak ellenem dolgozik jelenleg az időjárás is és a fázás miatt vágyom állandóan még és még szénhidrátra?

Volt jutalomnak kitűzve például egy szövet kabát. Egyrészt mekkorában vegyem meg, ha azt sem tudom, mit akarok a súlyommal, másrészt ebben a pestises időszakban hova venném fel??

Oké, tegyük fel, megtalálom a célt. Mit tűzzek ki jutalomként? Nem kéne ételnek lennie, mert hát na :D Nem lehet menni sehova, úgyhogy ez is kilőve. Ruhadarab jelenleg nem motivál...

BMI

Ma már rengeteg helyen kommunikálják, hogy nem jó mérce a BMI, mégis újra meg újra előkerül.

Mi is ez? Egy mérőszám, amivel próbálják egy kalap alá venni az embereket, és valahogy összehasonlíthatóvá tenni a különböző súlyú és magasságú embereket.

A képlet maga végtelenül egyszerű: kg-ban mért tömeged osztva a magasságod méterben mért négyzetével.

Sovány: 18,5 alatt
Normál súly: 18,5 - 25
Túlsúly: 25 - 30
Elhízott 30 - 35
II. fokú elhízott: 35 - 40
III. fokú (súlyos elhízott): 40 felett

Az utolsó két fokozat van, ahol nincs elkülönítve, pedig jelentős különbség van.

Hogy ezek mit jelentenek? Nézzük meg az én magasságomhoz a számokat. 168 cm vagyok.

Sovány lennék  52,2 kg alatt
Normál súlyú: 52,2 és 70,5 kg között
Túlsúlyos: 70,5 és 84,6 kg között
Elhízott: 84,7 és 98,7 kg között
Elhízott II: 98,8 kg és 112,9 kg között
Súlyos elhízott 113 kg felett.

10 éve 53,1 volt a testömegindexem. Önmagában már azon megdöbbentem, hogy ebben a tartományban is mérik. 

Most 26,6 ugyanez a szám. Még mindig túlsúlyosnak számítok. Közben ugye az emberek, akik ismernek régebbről azt látják, már mennyit fogytam, hagyjam abba. Nem, továbbra sincs tervben további fogyás. De azért érdekes látni, hogy még mindig nem sikerült a normál tartományba kerülnöm. Nem is állok rá színezős mérlegekre.

DE azoknak kifejezetten rossz mérőszám, akik valamiben eltérnek a többségtől. Például izmosabbak. Ugyanis a mérlegen az ugyanolyan kg-ként jelenik meg, mint a zsír, így ez a mérőszám nem tesz különbséget az izmos és kevésbé izmos emberek között. 

Nem célom normál súlyúnak lenni eszerint a mérce szerint, de egy testösszetétel vizsgálat érdekelne (testzsír, izom... százalékok).

Szabadság

Azt hiszem, vérbeli liberális vagyok. Nem, nem a mai politikai szitokszó értelemben, hanem abban a két értelemben, amit nekem jelent a liberális szó.

A liberális szlogen az én életemben: Élni és élni hagyni!

Értem ez alatt azt, hogy amíg én nem kezdem rákényszeríteni másokra a saját döntésemet. Jelen esetben a teljes értékű növényi étrendre térésemet. Addig senki se kezdjen engem ezért a döntésemért bántani. Lehet velem erről beszélgetni, értelmes érveket felhozva vitatkozni is. De az "így nem lehet" nem érv.

A másik rész, amiben azt érzem, a liberalizmusom határtalan, az az a felszabadultság, amit azóta érzek, mióta így étkezem.

Én az a típus vagyok, hogy elfogadok bizonyos átléphetetlen szabályokat, amik keretet adnak, ha azon belül viszont arra mozoghatok, amerre én akarok. Így például azzal nehezebben bírkóztam meg, hogy lehet enni teljeskiőrlésű, édesítőszeres kakaóscsigát csak keveset. Míg azzal simán ki tudok, hogy annyi almát ehetek, amennyit csak akarok. 

Az elmúlt napokban többször kaptam magam azon a dilemmán, hogy előttem volt valamilyen étel, és mielőtt beleettem volna megkérdeztem magamtól: ez az étel vegán? Nem. Akkor nem étel számomra. És így több száz kalóriát spóroltam meg magamnak :)

Egész egyszerűen ezt sokkal jobban viselem, mint azt, hogy ezt lehet, azt nem, ezt lehet, de csak 3 falatig... Elképesztő szabadságot ad ez az érzés, ami nekem lételemem.

Nagyon tartottam tőle eleinte, hogy mi van, akkor, ha nem vagyok itthon. Az elmegyek 1-2 órára még csak hagyján, de mondjuk egy nyaraláskor. És arra jutottam, hogy bármilyen étteremben is lehet rendelni sült krumplit párolt zöldséggel és salátával, ha nincs jobb ötlet. Egyébként meg tudok vinni magammal egy csomó mindent. Nem tökéletes, de pl a Polcz készételek között van vegán is. Kenyeret, zabkásalapot tudok vinni, ahogy tavaly is megtettem.

Tapasztalatok

24-e óta nem ettem húst. Állati eredetű még mindig a collagénem és ha cortadot iszom, akkor a kapszulában lévő tejpor van. Nem mondom, hogy tuti nem ettem másban is, de tudatosan biztosan nem. 

A napi zsírbevitelemet igyekszem 30 g alatt tartani, mert erre van szükség a szénhidrátanyagcserém javításához. Egyébként megdöbbentően jól bírom a húsmentességet. A tejterméktől tartottam, de egyelőre nem hiányzik. Nem mondom, hogy sosem fogok megőrülni pl sajtért, de most köszönöm jól vagyok :)

Elsődlegesen a feldolgozottságmentesség a cél, de ez is hullámzik nálam. A mai ebédemben például van tofu virsli. Nem tökéletes megoldás, de sokat lendít az elkészítésen és az átálláson.

Maga a főzés nem vészes. Oké, nagy mázlim, hogy 1 éve kitaláltuk, hogy főzés lesz a családnak, így a rutinom nagyságrendekkel nagyobb, mint 1 évvel ezelőtt, amikor lényegében kezdő háziasszony voltam.

Egyrészt vakon megfőzök nekik szinte mindent. Ha bele is kell kóstolnom az ebédjükbe, max a levébe eszem bele, a húsba nem. Eddig nem panaszkodtak. A fűszerekhez meg sokkal rutinosabban nyúlok, mint korábban, és mivel az a tapasztalatom, hogy a fűszerezésen múlik minden, így ez életmentő :)

Nagyon érdekes felismerés volt, hogy mennyire sokat kell ennem ahhoz, hogy meglegyen a megfelelő kalóriabevitelem. Régen éreztem olyat, hogy pukkadásig ehetem magam bűntetlenül.

Terv: elsősorban a teljesértékűségre hajtani. Ha ez valamiért nem jön össze (zabálhatnék, vendégség, akármi), akkor elsősorban a vegánság felé lengek ki, és maximum a vegetáriánusságig. Szóval, ha úgy alakul, akkor egy tojást és/vagy tejterméket tartalmazó süti jöhet szóba maximum, húsos semmiképpen.

A cukor értékeim jók, én fizikailag jól érzem magam, van energiám... 

És a környezetem? A családom elfogadó. A középső gyerekemmel húzzuk egymást poénkodva, hogy ő hippiként emleget engem, én dögevőként őt, és pont nem okoz ez egyikünknek sem problémát :)

A tágabb környezetem: hullámzó. Van aki nem is tud róla, mert nincs rajta mit tudni igazából. A szűk baráti köröm, akiket érinthet, ők tudják. Van akinek az az alaphozzállása, hogy amíg őt nem kényszerítem bármire, és nem kezdem el győzködni (nem szoktam), addig azt eszem és azt nem, amit akarok. És van aki a részletek nélkül támad, beszól és zsarol. Fáj, hogy nem feltételezi rólam azt a felelősséget, hogy képes vagyok felelősen dönteni arról, mi lehet jó nekem és mi nem.

Ételek-összetevők

Az elmúlt időszakban IR és cukorbeteg csoportokat olvasok étkezés tekintetében. 

Két irányzat van. Az egyik a ketogén diétát nyomja, hogy az erre is jó, a másik a klasszikus cukordiétát, ahol a szénhidrátot kell számolni, és azon belül is nagyon figyelni a gyors és lassú szénhidrátokra.

Egyelőre a ketogént nem tudom elfogadni. Hogy hosszú távon mi lesz? Fogalmam nincs, most a szénhidrát diétafelé mozdulok. Az orvosok ezt támogatják, de erre mindig az a válasz a ketogén hívőktől, hogy elavult dolgokat tanítanak az egyetemeken...

Az első  alapvetés jelenleg nálam, hogy finomított cukrot és finomlisztet nem eszem egyáltalán. (oké, igyekszem). 

El szoktam olvasni az ételek összetevőit, de most megint aktívabb lettem ebben. VAnnak elképesztő döbbenéseim.

1. Korpovit keksz. A natúr rendben van, de a sokmagvas illetve a teljes kiőrlésű már tartalmaz cukrot. Miért? Eleinte fel sem merült bennem, hogy tartalmazhat, és utána egy csoportban hívták fel erre a figyelmemet :(

2. Az Aldiban megnéztem a fagyasztott grill csirkemellet. A pácban van cukor. Ismét: minek???

A diabetikus jelzésű cuccokról ne is beszéljünk. Ha véletlenül ezt is írják rá valamire, akkor az még nem jelenti azt, hogy jó lesz egy cukorbetegnek, mert oké, hogy nincs benne cukor, de van benne finomliszt jó sok (akkor lenne jó bármi lisztes dolog, ha 70%-ban lassan felszívódó lenne benne). Egy csomó diabetikusnak kikiáltott keksz innentől kilőve.

Sok esetben a teljeskiőrlésű vagy rozs előtagú pékáru csak annyit jelent, hogy van benne valamennyi, de még csak nem is a többség ilyen benne, nemhogy 70%-ról beszélhessünk. 

Szóval olvasni-olvasni-olvasni.

Magad uram

4 éve nem voltam kontrollon az endokrinológusnál. Eleinte merő lustaság és linkség volt, majd mikor már mentem volna, kiderült, hogy már nem dolgozik abban a kórházban TB alapon, ahova jártam hozzá, csak magánban van, a város másik végén és alkalmanként 35 ezerért... 

Most augusztusban lett egy terheléses cukor vérképem egy hozzám közel álló dokitól, de itt ez a covid is, meg valahogy azt érzem, ő sem tekint igazából sajátjának. A vérképet elérem az ügyfélkapummal, szóval tudom, milyen. Hát nem az igazi. Az egy dolog, hogy a vasam elveszett tavaly, és most már minden egyéb következménye is van, de a terhelésem sem jó.

Cukor:
0' 4,3
60' 13,2
120' 8,3
180' 5,1

Inzulin:
0' 2
60' 25,5
120' 15,3
180' 4,1

 Mivel nem történt semmi haladás a megbeszélés irányába, így úgy döntöttem, nekiugrom én, hogy szigorúbbá tegyem cukorszempontból a diétámat. Ami bizony kalória szempontból lazább lesz, de kiegyensúlyozottabb. Muszáj, mert metformint már most is a maximális adagban szedem, nem óhajtok inzulinos lenni.

Tegnap a korábbi étkezési sémám mentén végigmértem a cukromat (mázli, hogy van itthon vércukormérő). A főétkezések előtt, 60 perc múlva és 120 perc múlva. Megijesztett. Jön a szigor.

Reggeli: 0' 5,4; 60' 7,9; 120' 5,6
Ebéd: 0' 4,4; 60' 4,6; 120' 5,2
Vacsora: 0' 5,2; 60' 8,0; 120' 6,6

Eddig úgy ettem, hogy reggeli 250-300kcal, ebéd 450-500kcal, uzsonna 100kcal, vacsora 250-300kcal, és nyomtam még este egy 100-150kcal-s jutalom csokit. Így nagyon a nap második felében volt mind a szénhidrát (bár arra kevésbé figyeltem), mind a kalória. Ennek mostantól vége.

A terv:
Reggeli: 250-300 kcal és 30-35g ch
Tízórai: 100 kcal és 10-15g ch
Ebéd: 450-500 kcal és 40-50g ch
Uzsonna: 100 kcal és 10-15g ch
Vacsora: 250-300 kcal és 30-35g ch
Ez összesen max 1300 kcal, ahogy eddig is volt. Mivel az utolsó étkezésemnél már látom, hogy állok aznap, könnyen nyomok rá még kalóriát szénhidrát mentesen például sajt formájában. Szóval ott tudok korrigálni, nehogy 1200kcal alá menjek. A szénhidrát 120-150g naponta. Nem hangzik rosszul.

1 hét ilyen étkezés után újra nyomok egy mérős napot, és meglátjuk, kell-e pótvacsorát beiktatnom vagy valahogy kell-e korrigálnom a dolgokat.

Célok és eredmények

2,5 évvel ezelőttig 82-83 kg volt a súlyom alapvetően stabilan a nagy fogyás után tartva. Majd jött a 40. születésnapom, egy lelkileg zűrös év, amit igazi stresszevőként 15kg plusszal zártam. A következő év közepén letettem a cigit, és év végére újabb 5kg-val nőtt a súlyom. Természetesen próbálkoztam kordában tartani, de agyban nem voltam készen erre.

2019. december 30-án tettem néhány fogadalmat. A mozgásról, az étkezésről, krémezésről. Ezen a napon sétálás közben egyszercsak azon kaptam magam, hogy a Ringló utcán sétálok, csökkennek a házszámok, és én pont a 103-as előtt állok, a súlyom pedig 102,7kg. Elbúcsúztattam mindkettőt, és azóta a heti mérlegelős napon, amikor a súlyomat rögzítem, elzarándokolok a megfelelő házig.

Miért fontos ez? Mert ma a 83-as ház vár rám, és bár rettentően zűrös napom van, a séta nem maradhatott el. 

Ez volt az első cél. A hosszú távú cél az, hogy ne menjen többet fel a súlyom. Ezt szeretném tartani.

És van egy álmom, a 75kg. Azért álom, mert nem minden áron akarom. Több dolog is gátolhatja ezt az álmot, de a legfontosabb az a bőröm. Most 67kg-val vagyok könnyebb, mint 10 évvel ezelőtt. Ez a 67kg fogyás nyomokat hagyott a testemen. Nem tragikus a helyzet, és nem is lesz emiatt plasztikám, de a következő 8kg-t is bírni fogja vajon? Nem tudhatom. Egyszer már elengedtem ezt a kérdést, mert akkor az arcom 80kg alatt hirtelen a saját nagymamámmá tett.

Szóval most megyek tovább, majd meglátjuk, merre meddig.

A futás marad, a mozgás marad, a heti házszámlátogatós séta is marad.

Kontrollvesztés

Ez a családi nyaralás dolog nem túl diétabarát. Állandóan esznek valamit körülöttem, így elég nehéz megállnom az össze-visszaevést.

Reggelire tartom a szokásos zabkásámat.
Ebédelni be szoktunk ülni valahova, így ott igyekszem megoldani azt, hogy nekem jó legyen. Van hogy van saláta a cézársalátán túl is, akkor marad a hús+savanyú kombináció. Ezzel csak az a baj, hogy ilyenkor kevéssé van meg a térfogat. Tegnap például így sikerült rántott sajtot ennem csemege uborkával. Ezzel nem lenne gond, de ettől egész délután zabálhatnékom volt, ami estére, mikor mellettem nassolt a család, csúcsosodott ki. Ráborultam a pisztáciára és a földimogyoróra. Nem vagyok rá büszke és ki is kell találnom rá valamit.

Újrakezdési beszámoló

December 30-án 102,7 kg-val indultam neki újra mindennek. Azóta írom az étkezési naplót és itt a napi beszámolót a fogadalmaimról.

Mérleg: 85,2 kg-vagyok. Fél év alatt fogytam 17,5kg-t.
December vége: 102,7 kg
Január vége: 98,1 kg
Február vége: 95,1 kg
Március vége: 92,4 kg
Április vége: 89,5 kg
Május vége: 87,9 kg
Június vége: 85,2 kg

Mozgás:
Január 12 pihenőnap
Február: 10 pihenőnap
Március:  9 pihenőnap
Április: 8 pihenőnap
Május: 13 pihenőnap
Június: 16 pihenőnap
Úgy néz ki, mintha ellustultam volna, pedig csak tömbösödtek a mozgásaim. Volt júniusban olyan nap, amikor 3 edzés is volt. Ezt szeretném kiegyensúlyozottabbá tenni.

Étkezés: számomra ez a legnehezebb pont.
Januárban 2 kilengés volt
Februárban 2 kilengős nap
Márciusban 3 kilengős nap
Áprilisban 2 kilengős nap
Májusban 3 kilengős nap
Júniusban 5 kilengős nap.
Összességében nem rossz a helyzet, de vissza kell térnem agyban jobban. A kontrollt vissza kell vennem teljesen.

Krém:
Januárban még nagyon nem ment betartanom
Februárban 2 nap maradt ki
Márciusban 1 nap maradt ki
Áprilisban 1 nap maradt ki
Májusban 1 nap maradt ki
Júniusban 4 nap maradt ki.
Ezek csalóka számok mert bár júniusban 4 nap is kimaradt, de az arcomat többször kentem, mint a korábbi hónapokban. De erre is jobban szeretnék figyelni.

Azt hittem, fegyelmezettebb voltam a végén, pedig nem. Úgyhogy itt a idő, hogy visszarángassam magam.

Terv: 82-83 kg-ig eljutni. Jutalom: 85 kg alatt jöhet a tetoválás.
Álom: továbbra is a 75 kg elérése mert akkor valósággá válhat a következő mondat: "75 kg vagyok, 75 kg-t fogytam"

Ha úgy érzem, elértem azt a pontot, amit szeretnék, akkor szépen lassan, de továbbra is kontroll alatt tartva szeretném felemelni a napi kalóriaadagomat.
A mozgást és a krémezést hosszú távon meg akarom tartani.
Meglátjuk. Én rajta vagyok.

Június

Súly: 87,9kg-ról 85,2kg-ra mentem le egy hónap alatt. Ez -2,7kg.

Mozgás:
Futni voltam 11-szer. Ebben volt egy virtuális 2,5km-es verseny és a saját 5km-em.
Szilvivel tornáztam 7-szer.
Zumbáztam 1-szer
Pihenőnapot tartottam 16-szor (ezt szeretném csökkenteni)

Étkezés:
25 nap voltam 1300kcal alatt.
2-szer léptem át csak kicsit a határt és maradtam 1400kcal alatt.
3-szor elszálltam :(

Krém:
Csak kéz: 8-szor
Mindkettő: 18
Egyik sem: 4

Kiborulás, avagy milyen gyakran állj mérlegre

Pont az állandó mérlegre állásomat akarom azzal kordában tartani, hogy csak a péntek reggeli értéket írom fel, és mégis eljutottam abba a fázisba, amikor nemcsak, hogy naponta, de időnként naponta 2-szer is mérlegre álltam.

Van egy fogadalmam (több is, de jelenleg ez számít), miszerint amikor 90kg alá megy a súlyom, körbenézek tetováló-ügyben, meg kitalálom, hogy nézzen ki a tetoválásom, és ha 85kg alá megyek, akkor felvarratom magamra.

Talán ezért is fájt ma ennyire a mérlegelés. Ugyanis megint egy olyan fázisban voltam, hogy 3 hete stagnált a súlyom 87,1-87,5kg között, és a héten megindult lefelé. Napokig mutatott 84,5-84,7-et. De azok ugye nem számítanak, mert nem péntek reggeliek. Az utóbbi napokban már este is mérlegre álltam. És ma reggel azt mutatta: 85,2kg. Ami igazából 2,3kg-val kevesebb, mint egy hete, és végre a stagnálás után megint lejjebb ment a súlyom, és egyre közelebb vagyok a célhoz..., de mégis. Az áhított 85kg alatti nincs meg. Ha nem álltam volna mérlegre, csak 1 hete utoljára, akkor fel sem merülne most, hogy lehetnék ennél kevesebb is!

Jövő héten nyaralni megyek, kérdés, tudom-e tartani a súlyomat vagy sem. Ettől nagyon félek. Nagyon rajta leszek, hogy sikerüljön.

Meg van a pénteki sétám, amikoris  elsétálok ahhoz a házhoz, ami a jelenlegi súlyomat testesíti meg. Megnézem, és elbúcsúzom tőle.

És mindeközben rettenetesen szégyellem magam, hogy ilyen hisztit nyomok le a súlyom miatt.

Tudom, hogy ez az egész csak hiszti, de egy királylánynak időnként azt is lehet, nem?

Tízórai és uzsonna

Alapvetően körülbelül 100kcal-ról van szó reggeli-ebéd illetve ebéd-vacsora között. Valami kicsi, hogy ne legyek éhes.

A tízórai és az uzsonna között alapvetően annyi csak a különbség, hogy a tízórainak általában része egy kávé is.

A lényeg:

Cukormentes müzliszelet 75kcal
Natúr joghurt (light) édesítőszerrel és fagyasztott málnával vagy meggyel 70-80kcal
Skyr a lidlből 84kcal
Korpovit keksz 20-22kcal/db
Alacsony cukortartalmú gyümölcs

Kávé: én kapszulásban utazom, abból is egy tejporost szoktam inni. Ez 23kcal
Ha valami vendéglátóhelyen vagyok, akkor presszó kávét szoktam inni tejjel. Fél deci tejjel kb 20-30kcal
Illetve a legújabb fejlesztésem a jeges kávé. Lefőztem erős presszó kávét, amit jégkockatartóban lefagyasztottam, és ezt hideg tejbe dobom. Mivel ebből 2dl-t simán megiszom, így nem tehéntejjel csinálom, mert abból ez a móka 90kcal lenne, hanem mandulatejből (cukormentes), amiből csak 26kcal.

Ami a legfontosabb: mindenben igyekszem kerülni a hozzáadott cukrokat és a finomlisztet amennyire csak tudom, ugyanis, ha ilyet eszem, az a tapasztalat, hogy utána bármit képes lennék megenni.

Mérleg

Mint minden rendes nő reggel, mosdó után meztelenül állok mérlegre. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen a lényeg az, hogy a körülmények azonosak legyenek.

Nem tudom, más hogyan van vele, képes vagyok naponta ráállni a mérlegre, sőt már olyan is volt, hogy reggel és este is ráálltam. Pedig pontosan tudom, hogy ettől csak kiborulok, hiszen ennyi idő alatt semmi látványos nem tud történni, sőt. Ha egy kicsit többet lógatom a lábam, jobban bevizesedek, máris 1-2kg-val többet mutat a mérleg.
Arról ne is beszéljünk, hogy az én mérlegem pontossága kb annyi, hogy ugyanakkor többször ráállva képes fél kg különbséget is mutatni.

A mérlegre állásaim gyakoriságát úgy próbálom csökkenteni, hogy csak a péntek reggeli adatot rögzítem. A többi adat, ha mérlegelek is, megy az éterbe, mert úgyis elfelejtem :)

Vacsora

Valami pékárura szükség van a lelkibékémhez, így a vacsorám általában valami szendvicsjellegű. E nélkül nehezen működnék, és ezt a családom is nagyon rosszul viselné, úgyhogy a családi békéért beáldozom magam :D Reggelire már alapvetően zabkásázom, úgyhogy a pékáru csak erre az étkezésre maradhatott.

A vacsorám tehát úgy néz ki, hogy valamilyen pékáru, light margarin vékonyan, sonka, esetleg light sajt és sok zöldség.
A feltét persze változhat. Lehet körözött (itthon zsírszegény túróból és light joghurtból csinálom) vagy tojáskrém, és persze ezer más dolog :)

Pékáru bármi lehet, aminek az összetevői között első helyen szerepel a rozs vagy teljeskiőrlésű... Ideális esetben nem kenyér, hanem kifli vagy zsemle az illető, ami max 70g egy darab. A kenyérrel az a baj, hogy mivel csak 2-en esszük a családból, és 2 nap után már nem az igazi, a kenyér egész egyszerűen megromlik nálunk. Most az Auchan kornspiccét esszük. 60-65g.

Ezzel számolva:
1db kornspicc kb 150kcal
margarin 20kcal
pulykamellsonka 2 szelet 20kcal
Light sajt 1-2 szelet: 30kcal
zöldség

Összesen kb 250kcal

Cory fut

Január 2-án futottam először bele a sétámba. Azóta csinálom rendíthetetlenül a fél éves edzéstervet heti 3-4 futással. Imádom. Még akkor is, amikor olyan nap van, mint a mai, amikor a harmadik 9percben már az életemért küzdöttem. És igen, a végeredmény is kevesebb volt méterben, mint 2 napja, de akkor is mérhetetlenül büszke vagyok magamra, és a 2820méteremre, ha ez 160méterrel kevesebb, mint vasárnap. Büszke vagyok rá, mert megcsináltam! Ezt már senki sem veheti el tőlem.

Azért vannak még bennem görcsök. Nem kevés. Például ha összefutok ismerőssel, mindig felmerül bennem, hogy mit gondolhat rólam. Vasárnap egy kifejezetten csinos ismerősöm mutatta futásom közben szembe jőve, hogy hajrá. És akkor jön a dilemma... Azt gondolja tényleg, hogy de jó és drukkol vagy igazából csak gúnyolódik rajtam, hogy mit akarok itt a közel 90kg-mal, mit bohóckodom futást imitálva... Utána persze elszégyellem magam, hogy miért feltételezek ilyen negatívat a másikról.

De a lényeg, futok. És tudom, hogy június végén meglesz az 5km-em, és augusztus 1-én a tókör is :)

Reggeli

Hónapok óta zabkását reggelizem (korábban a reggelim ugyanolyan volt, mint a vacsorám, arról majd később). Nem hittem volna, hogy ennyire be fog jönni.

Eleinte próbálkoztam instant zabkásákkal, de mivel az is kritériumom volt, hogy cukormentes legyen, így eléggé beszűkült a választék, a finnyásságommal már kevéssé fért össze. De az instant zabkásák elkészítési ideje nagyon vonzó volt, így nekiálltam kísérletezni, és végül összeállt az én instant zabkása keverékem:

500g zabpehely   1860kcal
50g zabpehelyliszt     188kcal
50g chiamag      243kcal

Ebből a keverékből mérek ki minden reggel 50g-ot, ami így 191kcal-t tartalmaz.

Ehhez ízesítésként adok egy csipet sót (0kcal), 2g fahéjat (5kcal), édesítőt (0kcal), vagy 3 g canderel kakaóport (6kcal). És igyekszem valamilyen őrölt olajos magot is, most épp mandulát 4-5 g-ot (25-31kcal).

És persze az elmaradhatatlan kávém, ami vagy tejporos kapszulás kávé, vagy presszó fél dl tejjel, ez 23kcal.

Így a reggelim vége:
zabkása alap: 191kcal
só: 0kcal
2g fahéj:5kcal
édesítő: 0kcal
5g mandula: 31kcal
kávé: 23kcal

Ez összesen 250kcal.

Csere-bere

Tegnap sikerült megint helyettesítéssel ennem, és rá kellett jönnöm, hogy ez nem az én utam. Van, aki abszolút jól működik vele, de én a "kamutészta" után egész nap ettem volna, ez meg nem tűnik túl hatékonynak.

Merthogy találtam kamutésztát. Tészta alakja van, lényegében 0 kalória van benne, de térfogatra annyit eszel, mintha rendes tészta lenne. Több cégnek is van már ilyenje. Így ettem már bolognai spagettit, mákos tésztát és sajtos tejfölös tésztát is. Ezutóbbinál jött be az, hogy ez lett volna az EBÉD, és kb 3 perc múlva már éhen akartam veszni. Így jól hangzik-jól hangzik, de nem az én megoldásom ez a tészta.

Önismeret

Ez az egész diéta dolog egy nagyon kemény önismereti tréning.

Most megint ott tartok, hogy lényegében beálltam a diétára, hajt a motiváció. Az első fázist elértem. Az első cél az volt, hogy legyek 90kg alatt, és akkor megterveztetem a tetoválásom és keresek egy tetoválót. Keresésben és utánaolvasásban vagyok. A tervezés még várat magára az érettségik miatt.
A következő cél, hogy 85kg alatt felvarratom magamra a megtalált tetováló művésszel.

Aztán, ha megint 83kg környékén leszek, akkor persze időjárástól függ, de terv szerint végre veszek magamnak egy farmert. Kellene hosszú is, meg halász is. De amíg nem érem el azt a súlyt, addig nem vásárolok, mert úgyis kifogynék belőle. Aztán ha nyárra érem el azt a súlyt? Akkor majd a következő szezonban jön a vásárlás :)

Megint elkapott a hév. 89kg vagyok, és bár az eredeti terv az volt, hogy visszafogyjak 82-83kg-ra, még az is lehet, hogy nem állok meg ott. De meglátjuk, mi lesz akkor, mikorra érek el oda időben, lesz-e még akkor lendületem...

Ami biztos, hogy ha már nem akarok majd fogyni, akkor muszáj lesz szépen fokozatosan felemelni a kalóriabevitelemet. Tudatosan. Most az a cél, hogy 1200 és 1300kcal között tartsam a napjaimat. Fontos, hogy 1200 alá se menjek soha, mert tartok tőle, hogy abszolút belassul az anyagcserém, az meg nem tűnik túl viccesnek.
Ha már majd a végsúlyomnál leszek, akkor szépen fokozatosan 50-100kcal-kal akarom majd növelni a napi bevitelemet, és azt tartani néhány hétig, hogy lássam, arra a bevitelre hogyan reagál a súlyom.

Persze, ez még csak elmélet, van még minimum 6kg addig :)

Ételfüggőség

Az újrakezdés óta próbálok rájönni arra, hol rontottam el, mi volt az oka a feljött közel 20kg-nak, és hogyan tudom majd megakadályozni, hogy újra visszajöjjenek, ha újra visszatérek a normál súlyomra.

Olvastam sokat fogyósok fórumait, egyéb fogyós cikkek, beszélgetések is előtérbe kerültek mostanában, valamint extrém túlsúllyal rendelkező emberekről szóló dokumentumsorozatba is bele-belenéztem. Rá kellett döbbennem, hogy a kajafüggőség ugyanolyan függőség, mint az alkoholizmus vagy a cigaretta. Viszont van egy óriási különbség. Ezt nem lehet teljesen kiiktatni az életünkből, mint az alkoholt, vagy a cigarettát. Itt úgy kell megtalálni az arany középutat, hogy közben egy pengeélen táncolsz.

Nem véletlen, hogy visszacsúszott 20kg. Ugyanis a kajához való hozzáállásom nem változott meg. A függőségem megmaradt továbbra is. Mostanság döbbentem rá, hogy hiába nyomják mindenhonnan, hogy életmódváltásra van szükség, ha függőségről beszélünk. Hiába válik szokássá az, hogy reggelire zabkását eszem, ha jön a fránya stressz, és levezetésként a kakaóscsiga után nyúlok. Pont úgy, ahogy az alkoholista a feleshez, vagy a dohányos a cigarettához. Ha nagy stressz van, márpedig ez előfordul az ember életében, akkor több ételhez...

A múlt héten döbbentem rá, hogy mennyire erős a sóvárgás. Ugye diéta van. A legnagyobb étkezésem az ebéd. Az mennyiségre is annyi, mint egy átlag ember ebédje (tudom, mert arra törekszem, hogy ne miniadagból jöjjön ki az 500kcal-ám), és már az ebéd KÖZBEN arról fantáziáltam, mit kellene még ennem. Igen, stressz volt. Néhány napig tartó. Kitartottam, erős voltam, megálltam. De nincs garancia, hogy legközelebb is meg fogom tudni.

Az érzés pontosan olyan, mint mikor letettem a cigarettát. Markolászom a pólóm sarkát, ha ehetnékem van. Sóvárgok a kaja után, pont, mint a cigaretta után... A cigaretta így 9 hónap után jobb lett, bár ha nagy stressz ér, akkor megint vágyom rá, de nem jutok el odáig, hogy lemenjek venni. Remélem, étkezésben is képes leszek arra, hogy megálljam a kilengéseket.

Zsírmáj

Ilyenem van. Jelentsen is ez bármit. Anno, 2011-ben az endokrinológus a teljes kivizsgálás keretében elküldött hasi uh-ra, ahol közölték velem, minden oké, zsírmájam van, de ez ezzel a súllyal (akkor 140-150kg voltam) ez természetes. Megkérdeztem, lehet-e tenni bármit, közölték, hogy nem, és én el is felejtettem a dolgot. Aztán 2019. augusztusában felmerült az epekő gyanúja, és ismét volt egy hasi uh-om, aminél megint csak úgy mellesleg közölte a doki, hogy zsírmájam van. Akkor épp az jobban sokkolt, hogy köldöksérvem van, de mindkettő feledésbe merült. Majd az elmúlt napokban újra előjött a kérdés, mit jelent, hogy zsírmájam van. A mostani olvasmányaimban írtak májrákról meg májátültetésről..., úgyhogy némileg összeszartam magam, és ráfeküdtem a helyzet javítására.

Elsősorban mindenhol a fogyást említették, de ez ugye nekem megvolt, és mégis továbbra is zsírmájat diagnosztizáltak (egyik sem  mondta, hogy gáz állapotban van, meg azt sem tudni, hogy a kettő között történt-e változás).

Másodsorban sok helyen írták a ketogén diétát, de arról meg sok helyen lebeszélik az embert, hogy veszélyes.

Harmadsorban mindenféle csoda májtisztító cuccot akarnak eladni.

Egyelőre vettem máriatövis kapszulát, és reménykedem. Bár fogalmam nincs, mikor kéne elmenni újra uh-ra, és honnan tudnám, hogy javult-e vagy sem...