A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vitatkozik. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vitatkozik. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. február 28., péntek

Életmódváltás

Most ezt a szót használja mindenki a fogyókúrára. Igen, tényleg az lenne az ideális, ha teljesen felrúgnánk azokat az étkezési szokásainkat - hiszen attól híztunk meg -, és az új, egészséges étrend lenne az, amit onnantól követünk, DE és itt jönnek azok a dolgok, amik be tudnak tenni az ember elhatározásának.

A következőkben magamról tudok nyilatkozni, ami nálam nehezítő körülmény.

1. Működik az életmódváltás, ha előre tervezek. Este igyekszem végiggondolni, mi várható másnap, melyik étkezés hol fog érni, és mit fogok rá enni. Ugyanis menet közben enni valamit, az 90%-ban gyorsan felszívódó szénhidrát magas kalóriatartalommal.

2. Van egy szénhidrátfüggésem, ami stresszben mindent felülír. Ez egy olyan szintű  függőség, mint például az alkohol vagy a nikotin (majd írok erről is később).

Én 2010 novemberében vágtam bele egy életmódváltásba. 2-3 év alatt lefogytam 65kg-t, beköltözött az életembe a rendszeres mozgás (heti legalább 2-3 sport). Tartottam is a súlyomat egészen 2018-ig, amikor is megborultam lelkileg, és mindent felülírt a szénhidrátfüggésem, valamint nem volt erőm az előre tervezésre sem. Ez egyenes út volt kilók visszamászásához. Az év végét 15kg plusszal zártam. Majd 2019. júniusában letettem a cigit, és bár próbálkoztam, 3-4 naponta mindent elsöprően győzött a szénhidrátfüggőség, és amit értem, felzabáltam. Eredmény december 30-ára 102,7kg, azaz +20kg. Ismét felvettem a kesztyűt, és tudom, hogy én fogok győzni.

Na, ilyen múlttal a hátam mögött azt gondolom, van képem arról, mennyire egyszerű vagy nem egyszerű az életmódváltás. Az elmúlt időszakban sokat olvastam róla másoktól, és újra meg újra megdöbbenek mások önbizalmán. Mikor valaki a fogyásos fázisban beszél arról, hogy ez milyen egyszerű, és mennyire béna az ember, aki nem képes a teljes, botlás nélküli életmódváltásra. Sőt, van aki továbbmegy, szintén a fogyásos fázisban már életmód csomagokat árul, és vállalja emberek támogatását természetesen pénzért. Abban a fázisban, amikor még igazán nem is lehet fogalma arról, hogy hosszú távon ő maga megbotlik-e vagy sem? A fogyós fázisban még van cél, még van motíváció... és utána? Én pont itt bicsaklottam meg. De ha még sosem csinálta, nem tanulta, hogy meri ezt felvállalni, lehúzni másokat, és mások életével játszani????  Döbbenet.

2012. április 19., csütörtök

Gyomorgyűrű

Az elején rögtön leszögezem, hogy én ellenzem a gyűrűt, így az én általam összeszedett dolgok zömében negatívak lesznek, bár konkrét tapasztalatom nincsen róla, hiszen nekem nincs ilyen eszközöm.

Az első találkozásom évekkel ezelőtt volt, amikor is találkoztam sok-sok év után egy ismerős csajjal, akit konkrétan nem ismertem meg. Hasonló típus volt, mint én a kezdetekkor, majd találkoztam egy vékony csajjal. Ez nagyon tetszett nekem. Persze rögtön ajánlgatni is kezdte nekem is a gyomorgyűrűt. Az eléggé elvette a kedvemet rögtön, hogy egy palacsinta partin találkoztunk, és ő palacsintát egy darabot nem evett, hanem mokkás kanállal megkóstolt néhány tölteléket. Persze amint hazaértem, utána olvastam a neten, de nagyon hamar el is vetettem a dolgot.

Majd fél évvel ezelőtt, amikor a sok kg leadása után, mit kezdjünk a bőrünkkel ügyben nekiálltam keresgélni, belefutottam egy gyomorgyűrűs topicba. Végigolvastam. Na, jöjjenek a tapasztalatok.

Először is, egy rövid leírás arról, mi is ez. Igazából egy orvosi eszközt raknak a gyomorra úgy, hogy a gyűrű felett csak egy kisebb rész legyen. Ehhez a gyűrűhöz tartozik egy port, ami közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el, amin keresztül folyadékot tudnak juttatni a gyűrűbe, amitől szűkül a rés a két gyomorrész között. Így nem tud akármi átmenni az emésztő rendszerbe.

Amit reklámoznak róla, hogy nem tudsz annyit enni, mint korábban, így jól le is fogsz fogyni. Ez nem is hangzik rosszul, és tényleg sokan nagyon sok kilótól szabadultak meg ezzel az eszközzel.

Amik nekem nagyon ijesztőek voltak az olvasottakból:
Az első rögtön nem is ijesztő, csak tény. Nekik is diétát kell tartaniuk. Alapvetően 1500kcal-t javasolnak naponta a dokik.
Hetekig csak folyadékot vihetnek be, amitől én eleve rosszul lennék, és később is nagyon-nagyon meg kell rágniuk az ételt, hogy át tudjon menni a gyűrű résén. Volt olyan ember, akinek annyira beszűkítették, hogy még a víz sem ment le, így néhány nap után kiszáradással kórházba került.
Ha túl nagy falatot próbálnak lenyelni, ami nem megy le, az kénytelen a másik irányba távozni, így hánynak. A gyűrűvel nagyon veszélyes a hányás, mert a nyelőcső fölé csúszhat a gyűrű, ami azonnali műtét.
Többeknek begyulladt a portjuk. A gyulladást vagy sikerült megállítani, vagy nem. Ha nem, ki kell venni.
Volt aki arra panaszkodott, hogy folyamatosan éhes...
Szénsavasat nem ihatnak soha többé.

Ezek most csak kiragadott dolgok, amik bennem erős nyomot hagytak. Nekem végül az az érzésem támadt, hogy rettentő sok pénzért megműttetik magukat, majd ha a lehető legkevesebb szövődményt szeretnék (márpedig biztosan ezt szeretnék), akkor ezerrel diétáznak. Az én tapasztalatom az, hogy ha tartod a diétát, akkor gyűrű nélkül is le lehet fogyni.

Ami nekem a legfurcsább volt, hogy arra hivatkoztak többen, hogy azért akarnak gyűrűt, mert nincs akaraterejük a diétához. A gyűrűnél meg sokkal-sokkal komolyabban kell tartani a diétát, nem nagyon fér bele kilengés. Én, ha ki akarok lengeni, akkor ki tudok. Legyen az süti, hamburger... ők már ezt nem nagyon fogják tudni megtenni.

Szóval biztosan működik, hiszen erre jócskán vannak példák, de nekem biztosan nem ez az utam. Az azért nagyon jó érzés, hogy már a testömegindexem is a javasolt határ alatt van :)

2012. április 16., hétfő

Nem értek egyet

Nyilván nemcsak az én könyvespolcomon van számtalan diétával foglalkozó könyv. Időről időre újra előveszem őket, beleolvasok. Most megint átfutottam egyet, és belebotlottam egy mondatba, amit már máshol is olvastam, és nagyon nem értek vele egyet. Ez a következő:

"Ne legyen otthon ízletes étel! Ritkán főzzenek, akkor viszont úgy, hogy sokáig kelljen ugyanazt enni. Ritkán vásároljanak, akkor se éhesen és csakis szigorúan előzően felírt lista szerint."

Ha abból indulok ki, hogy nem fogyókúrázni kell, hanem életmódot váltani, akkor valóban megállja ez a helyét? Hogy sosem ehetünk már jót? Nem hiszem. Lehet, hogy megoldható egy egyszemélyes háztartásban, hogy ne legyen otthon más, csak diétás kaja, kétszemélyesben már csak akkor, ha mindkét fél diétázik, és akkor még nem beszéltünk a gyerekekről, a speciális étrendekről. Én igenis törekszem rá, hogy amit eszem, az jó ízű is legyen. Mert ha nem, akkor majdnem biztosan keresek helyette mást, eszem, amit találok, és kiéhezve majdnem mindig rosszul választok.

Egy elhízott embernek egyébként is van számtalan problémája, esetenként fizikailag sem érzi jól magát, esetenként a környezet bírálataival is meg kell birkózni, plusz a saját lelkifurkánk, hát nehogymár még az étel is ízetlen legyen... 



Az, hogy több napig ugyanazt együk, az nem vezet megcsömörléshez? Mi van, ha másnap, harmadnap már a hátam közepére nem kívánom azt, ami amúgy első nap még tök jó volt? Én pl. ezért buktam bele a 90 napos fogyókúrába, mert fehérjenapon megvadultam a szénhidrátért, és szénhidrát napon a tejért, sajtért, szóval ilyen korlátokat nem bírok elviselni. Pedig amúgy hiszek a szétválasztásban, de nem egész nap, hanem egy étkezésen belül.

És nem beszéltünk még akkor arról, hogy mindenhol azt hallani, a legjobb a frissen készült étel, sok nyers zöldség, gyümölcs... ezeket nem lehet hosszú időre betárazni (legalábbis itt a panelban nem sok lehetőség van rá, se kamrám, se erkélyem nincs). 

Az előre tervezéssel, a listával és a nem-éhesen vásárlással egyetértek. :-)