2020. szeptember 30., szerda

Mindennapi kísértések

Ebben is mások vagyunk, kit mikor mi környékez meg, ingat meg.

Én most 6-szor eszem egy nap. Tehát éhes nem vagyok egyáltalán, de az ehetnék, az "úgy ennék valamit" érzés ettől még újra meg újra megtalál. 

Most a hideg tesz be. Fázom. Nagyon fázom. És mikor fázom, szénhidrátra vágyom. Sokra és lehetőleg édesre. Na, ebből csak a szénhidrátra kell figyelni és azon belül is a cukorra. Tudom, hogy kemény vagyok, és képes vagyok ezen is átlendülni, de most még a mélyponton vagyok. Már csipegettem szőlőt, amit betudtam tízórainak (kompenzáltam is), ennék tésztát a gyerekek ebédjéből.

Betesz még az, mikor menstruálok. Akkor szintén mindent megennék. Amikor ez hideggel párosul, még nehezebb. 

Ha előttem van az adott étel, szintén nehéz ellenállni. Ha a család elöl hagyja a pékárut, amit én nem ehetek, vagy olyan ételt, amibe nem kellene beleennem... Ezen segít, ha dobozokba van rakva az étel, és le van zárva, miszerint az egy adag. Mindegy kié, de abba akkor már nem eszem bele.

Tegnap tejberizst főztem a családnak, és persze nem álltam meg, hogy ne egyek bele. Csak belenyaltam, és édesítővel készült, de nem kellett volna azt a keveset sem.

Nincsenek megjegyzések: