Na, ezt nem sikerült tegnap megvalósítanom, pedig muszáj. Muszáj észnél lennem, különben elszáll a súlyom. Az elmúlt napokban folyamatosan éhes voltam. Tegnap már reggelinél nem akart úgy alakulni a kalóriaérték, ahogy ideális lett volna (kicsit jobban turbóztam fel a zabkásámat, mint ideális lett volna), de akkor még azt gondoltam, majd napközben utolérem magam. Hát nem sikerült. Egy idő után teljesen elengedtem, és úgy voltam vele, ha most elengedem, hátha segít és egy időre megszűnik ez a folyamatos ehetnék érzés.
Mióta hazajöttünk a nyaralásból, folyamatos harcban vagyok önmagammal. Valahogy semmi sem jó. Mentálisan fáradtan érkeztem, és a mérleg is aljaskodott. Persze én meg naponta ráálltam azóta, hátha most... Ma csütörtök van, holnap mérlegelős nap. De utána visszaállok a heti mérlegelésre, mert ebbe csak belecsavarodok!
Tegnap (és a nyaralás egyik napján is) sós mogyoró rántott a mélybe. Amíg volt, ettem. Majd nagy mennyiségű pékáruval voltam egy helyen. Ott is lecsúszott egy meggyesrétes. Most rossz a közérzetem. Nem lelkiismeret-furdalásom van, hanem feszít, ég a gyomrom. Próbálom a mai napot visszarángatni a normál kerékvágásba, hátha lassan visszaállok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése