Mikor kitaláltam, hogy futni fogok, elkezdtem utána olvasni a dolognak. Minden oldalon leírták, hogy kell egy jó futócipő. Ez szuperül hangzik, fel is mentem néhány sportbolt oldalára, és tátott szájjal néztem a választékot. Nem értek a cipőkhöz. A futócipőkhöz még annyira sem. Gondoltam, majd jól kiokosítom magam, és újra a netre vetettem magam, és ahogy egyre jobban beleástam magam a futócipők milyenségébe, rá kellett döbbennem, hogy ez nem ilyen egyszerű. Nincs olyan, hogy JÓ futócipő, csak olyan van, hogy kinek milyen a jó futócipő. Itt már eléggé biztos voltam abban, hogy nem kockáztathatok, ugyanis hajlandó vagyok kiadni egy nagyobb összeget egy jó futócipőre, de az már nem fér bele, hogy kettőt kelljen vennem, mert az első ugyan jó, de nem nekem, mert hát ha elmegyek egy sportboltba, én maximum a rövidtávon kényelmes, szép a színe, ismerős a márkája stílusban tudok dönteni. Így fogtam magam, és elmentem egy olyan szakboltba, ahol hozzáértő emberek futópadon futva analizálják a mozgásom, majd a javasolt cipőkben is kell futnom, és az alapján dől el, hogy melyik cipővel vagyok leginkább kompatibilis. Végül egy Hoka arahi 3 wide cipőm lett. A márkát magát sosem hallottam, de érthető is, hiszen nem mozogtam futó körökben. Így, hogy már 111km-en vagyunk túl együtt, azt kell mondanom, tényleg tökéletes választás volt.
A megtett km-t azért is tudom, mert egy jó futócipő sem örök. Tetszik
vagy sem, elhasználódik. Sajnos hamarabb romlik a talp ütéscsillapítása,
mint a felsőrész külsőleg. Azt mondják, 800-1000km-ig igaziak ezek a
cipők. Így figyelek, mennyit teszek meg benne, hogy idővel
nyugdíjazhassam, mint az első cipőmet, amiben futottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése